egyetem. szeretem,

hogy a konyhásnénik műszak után leülnek együtt ebédelni egy üveg vörösborral; hogy mindig úgy hívnak, querido; hogy mindig mosolyognak, amikor mindenből kérek; hogy a esőre való tekintettel mindenki az előcsarnokban cigizik, és senki nem szól; hogy a városi könyvtár udvarán pávák sétálnak, és nem értem miért.